Căutare

Autonómia, merre? címmel rendezett kétnapos szemináriumot a Bernády György Alapítvány a hétvégén Marosvásárhelyen. A rendezvényen politikusok és szakértõk beszéltek az autonómia kérdésérõl és a kisebbségi törvény elfogadásának esélyeirõl. Elõadást tartott többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, Borbély László ügyvezetõ alelnök, Frunda György szenátor, valamint Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke.

„Románia EU-csatlakozása igen fontos a nemzeti kisebbségek számára, mivel fokozza a különbözõ autonómiaformák megteremtésének lehetõségét” – hangsúlyozta a szemináriumon Markó Béla. Az RMDSZ elnöke elõadásában arról beszélt, hogy noha az EU döntési mechanizmusait tekintve a centralizáció felé halad, ezzel párhuzamosan nõ a régiók és önkormányzatok szerepe. „Az RMDSZ továbbra is optimista a programjában foglalt autonómiaformák megteremtése tekintetében, mivel a jövõ Európája nem az egyszínûség, hanem helyi autonómiák szövetsége lesz” – jelentette ki Markó.
A kisebbségi törvény kapcsán a koalíciós partnerek „frusztrált adósként” viselkednek az RMDSZ-szel szemben, az utóbbi idõszakban a szövetséget ért vádak pedig pusztán ürügyet jelentenek a kisebbségi törvény tervezetének elutasítására – mondta a szövetségi elnök.
Borbély László, az RMDSZ ügyvezetõ alelnöke szerint a szövetség azt szeretné, hogy a kisebbségi törvény parlamenti elfogadása még az Európai Bizottság õszi országjelentése elõtt megtörténjen, akár rendkívüli parlamenti ülésszakon. Elõfordulhat, hogy a tervezet kapcsán ugyanaz történik, mint az aradi Szabadság-szobor vagy a parlamenti házszabályzatok esetében: hónapokon át húzódó vita után végül gyorsan elfogadják, tette hozzá Borbély László.
Frunda György szenátor véleménye szerint Romániában Katalónia autonómiamodelljét lehetne alkalmazni. „Spanyolország nem úgy oldotta meg a területi autonómia kérdését, hogy pozitív diszkriminációt alkalmazott a katalán kérdésben, hanem úgy, hogy az országot 18–20 régióra osztotta, amelyekben saját választott parlament és kormány mûködik. A spanyol parlament több hatáskört átruházott a regionális törvényhozásokra, a régiók kormányai pedig a regionális parlamenteknek és a központi kormánynak is alárendeltek. Ez az egyik modell, amelyet Románia esetében is alkalmazni lehetne” – fejtette ki Frunda. A szenátor azzal érvelt, hogy Romániában a megyék túl kicsik, a megyerendszer túl merev, és nem felel meg az EU elvárásainak, a fejlesztési régiók pedig nem képesek hatékonyan felhasználni az uniós alapokat.
Smaranda Enache elõadásában kifogásolta, hogy a külügyminisztérium kisebbségügyi szakértõit arra használják, hogy külügyi síkon minimálisra csökkentsék a kisebbségi kérdés jelentõségét. A Pro Europa Liga társelnöke szerint a fõbb romániai pártoknak „fogalmuk sincs a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi mércérõl”, többen közülük nem is rendelkeznek kisebbségügyi szakértõkkel, noha az ország lakosságának több mint tíz százalékát kisebbségek alkotják. Enache aszszony azt szorgalmazta, hogy a nemzeti kisebbségek képviselõi szálljanak síkra egy kisebbségügyi kutatóintézet létrehozásáért, amely független szaktanácsadást biztosítana ezen a területen. Ennek kapcsán Borbély László elmondta, kérte Markó Attila államtitkárt, az etnikumközi kapcsolatok fõosztályának vezetõjét, hogy júliusig intézkedjen a kisebbségügyi intézet létrehozása érdekében. A Pro Europa Liga vezetõje azt is hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek fel kell készülnie arra, hogy regionális szerepet játszhat majd a régiók parlamentjeiben és kormányaiban. „Ha az RMDSZ nem lesz képes helyt állni ebben a szerepben, elõfordulhat, hogy az esetleges elõrehozott vagy a szokványos választásokon nem szerzi meg a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékot” – figyelmeztetett Smaranda Enache.
A szemináriumon elõadást tartott továbbá Gabriel Andreescu politikai szakértõ, aki azt taglalta, hogy a többség számára veszélyt jelent-e a kisebbségek autonómiája. Varga Attila képviselõ a kisebbségi jogok modelljérõl, Márton Árpád a kisebbségi törvényrõl beszélt, Markó Attila pedig a kisebbségi tanácsokat mutatta be.